A kormány célja, hogy a GDP jelenlegi 1,3 százalékáról 2 százalékra (2030-ig) és 3 százalékra (2035-ig) emelje a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított magyarországi kiadásokat. A stratégia három kiemelt területe az egészség, a környezet és a technológia, a kormány pedig három év alatt 100 milliárdról 225 milliárd forintra emelné az alap- és innovációs kutatásra fordított állami forrásokat.
- legfrissebb10.0211:14
Több mint megduplázná a kutatási forrásokat a kormány, elkészült az új magyar stratégia
Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, amelyet több mint ezer szakmai egyeztetés előzött meg. A kormány három év alatt 100 milliárdról 225 milliárd forintra emelné az alap- és innovációs kutatásra fordított állami forrásokat, a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos szintjét pedig 2030-ra 2, 2035-re 3 százalékra növelné. A stratégia három kiemelt területe az egészség, a környezet és a technológia. Magyarország jelenleg az uniós innovációs rangsor alsó harmadában, a 21–22. helyen áll.
- elsőként számolt beidőablakon kívül09.0419:00
Tanács Zoltánék felráznák a magyar kutatást: több pénz, új missziók és teljes rendszerátalakítás jön
A GDP jelenlegi mintegy 1,3 százalékáról 2030-ra 2, 2035-re pedig 3 százalékra emelné a kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) fordított magyarországi kiadásokat a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A tárca közben az egész finanszírozási rendszert átalakítaná: az egészség, a technológia és a környezeti kihívások lennének a fő missziók, ezeket a társadalmi jólét és a biztonság horizontális szempontjai egészítenék ki. Már jövőre több tízmilliárdos új programok indulhatnak, a következő két évben pedig 210 milliárd forintnyi még fel nem használt uniós pénzt is kutatásra és innovációra költenének. A minisztérium háttérbeszélgetésen beszélt a 4iG-szerződések átvilágításáról, az EU-val való kapcsolat újraépítéséről és a kutatóhálózat átalakításáról is.
