Belföld

Szeptember 30-ával véget ért a június végén életbe léptetett ideiglenes fakitermelési moratórium, de az erdők védelme továbbra is prioritás, a fenntartható gazdálkodásra helyezve a hangsúlyt. A magas ökológiai értékű erdőket nem fogják kivágni, a védett területeken pedig a tarvágás továbbra is tilos, miközben az állami erdőgazdaságok átalakításán dolgoznak.

Aleksandar Vučić szerb államfő lemondott tisztségéről, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson az október 25-i előrehozott parlamenti választáson. A lemondás után előrehozott elnökválasztást is ki kell írni Szerbiában, és Vučić a Szerb Haladó Párt (SNS) miniszterelnök-jelöltjeként a kormány élére szeretne visszatérni. Szombat este Belgrádban választási nagygyűlést tartott, amelyen Robert Fico kormányfő is részt vett.

Spanyolország több nagyvárosában tízezrek vonultak utcára szombaton megfizethető lakhatást követelve, miután a parlament elutasított két sürgősségi rendeletet a bérlők védelmét erősítve. A tiltakozások több mint egy hete kezdődtek Madridban, egy 87 éves nő kilakoltatása után, és az országos felháborodást követően a kormány javaslatcsomagot terjesztett elő a helyzet enyhítésére, amely azonban nem nyert parlamenti támogatást. A tüntetők kilakoltatások felfüggesztését és a lakbérek csökkentését követelik.

Magyarország kiutasított tíz orosz diplomatát, mert a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján elfogadhatatlannak minősülő tevékenységet folytattak az országban. Válaszlépésként Oroszország kiutasított tíz magyar diplomatát, akiknek két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot, ugyanakkor Moszkva fenntartja a gazdasági együttműködést Budapesttel.

Október 4-én időközi önkormányzati választást tartottak Nagykáta 5-ös számú egyéni választókerületében, valamint Gersekaráton, Porcsalmán, Vaján, Kunbaracson és Budaörsön. Nagykátán Czakó Sándor Imréné több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele, aki a helyi Tisza Sziget tagja volt; Budaörsön a voksolást megismételték.

Vita alakult ki a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatai kapcsán, miután Magyar Péter miniszterelnök és a Medián között egy saját megrendelésű felmérés értelmezése miatt feszültség jött létre. Szakmai-etikai hiányosságokra hívták fel a figyelmet, és felmerült a kérdés, hogy miért van szükség politikusok által bemutatott adatokra a jelenlegi helyzetben.

A kormány nyilvánosságra hozta a 2010-es kormányülések összefoglalóit a kormany.hu-n, miután a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzések lezárultak. A dokumentumokból kiderül, hogy az akkori kormány intenzíven tárgyalta a magánnyugdíjpénztárak államosítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését, emellett foglalkozott az árvízzel, a vörösiszap-katasztrófával és a 2011-es magyar EU-elnökséggel.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn hallgatná meg Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert, akit a kínai BYD vállalatcsoportnál betöltött új vezetői pozíciójáról kérdeznének, a Tisza-frakció szerint több nemzetbiztonsági és összeférhetetlenségi kérdésre válaszolna. A meghallgatás kezdeményezéséről a Tisza-frakció pénteken tájékoztatta az MTI-t.

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök nem kapott bizalmat a parlamentben, így a romániai politikai válság továbbra is fennáll. Az államelnök újabb miniszterelnök-jelöltet keres, miután a parlament szerdai ülésén nem szavazott bizalmat Mureșan kormányának, amelynek beiktatásához legalább 233 támogató szavazatra lett volna szükség. A Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatása nélkül a válság mélyülhet, és az ország előre hozott választások felé tart.

Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója bejelentette, hogy nemzetközi és magyar bíróságokon keres elégtételt az intézménnyel kapcsolatosan. Állítása szerint a Tisza-kormány politikai indíttatásból számolta fel az intézményt, amelynek működését lenyúlták, és most vezetés és koncepció nélkül haldoklik. Az alapító szerint fél éve pusztítás zajlik, és a bírósághoz fordulnak.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke visszautasítja a hivatali visszaélés gyanúját az Erste-ügyben, és panasszal élt az ügyészségnél. A hatósági gyanú szerint a jegybank 2023-ban nyomást gyakorolt a hitelintézetre annak érdekében, hogy az osztrák anyabank egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon posztjáról.