Külföld

Spanyolország több nagyvárosában tízezrek vonultak utcára szombaton megfizethető lakhatást követelve, miután a parlament elutasított két sürgősségi rendeletet a bérlők védelmét erősítve. A tiltakozások több mint egy hete kezdődtek Madridban, egy 87 éves nő kilakoltatása után, és az országos felháborodást követően a kormány javaslatcsomagot terjesztett elő a helyzet enyhítésére, amely azonban nem nyert parlamenti támogatást. A tüntetők kilakoltatások felfüggesztését és a lakbérek csökkentését követelik.

Vasárnap nagyszabású katonai műveletet jelentett be Jemenben a Szaúd-Arábia által támogatott kormány az Irán támogatását élvező húszi lázadók ellen; a szaúdiak vezetésével légi, a jemeniek pedig szárazföldi támadást terveznek. A korábbi hírek szerint a vezetéshez hű erők csapásokat mértek Szanára és Szaadára, a jemeni kormányerők pedig megindultak, hogy visszaszerezzék a területeket a húszi lázadóktól.

Északnyugat-Spanyolországban két halálos áldozata és egy eltűnt személye is volt a heves esőzéseknek, melyek következtében egy kisvárost elnyelt a víz, és kilencven embert kellett kiemelniük a hatóságoknak. A térségben kialakult veszélyes meteorológiai helyzet miatt a vörös riasztás továbbra is érvényben van, és a felhőszakadás óránként akár 90 mm esőt is okozhat 12 óra alatt.

Orosz rakéták és drónok sértették meg Moldova légterét, majd felrobbanva tüzeket okoztak; detonációkat hallottak Moldova délkeleti részében. Maia Sandu moldovai elnök szerint Moszkva Európa-szerte életeket veszélyeztet, a moldovai hadsereg tiltakozó jegyzéket adott át Oroszországnak.

A vasárnapi parlamenti választáson Andris Kulbergs miniszterelnök pártja, az Egyesült Lista 51,8 százalékos részvétellel Lettország történetének legjobb eredményét érte el, és szinte teljes egészében a biztonsági kockázatok dominálták a voksolást. A párt messze megelőzte riválisait, és 1991 óta a legnagyobb fölénnyel szerezte meg a legtöbb mandátumot, célul Ukrajna-párti koalíció megalakítását tűzve ki.

A jemeni húszi fegyveresek ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadták meg a szaúdi állami olajvállalat, az Aramco rijádi létesítményét, válaszul a szaúdi támadásokra a jemeni fővárosban és más területeken. Szaúd-Arábia heteken belül offenzívát készül indítani a húszi fegyveresek ellen Jemenben, hogy visszaszerezze a Bab el-Mandeb-szoros feletti ellenőrzést.

A felmérés szerint a holland lakosság 83 százaléka ellenz, hogy az ország jóvátételt fizessen rabszolgatartó múltja miatt; a kutatást Vilmos Sándor király rendelte meg, aki megrendítőnek nevezte az eredményeket.

A lengyel külügyminisztérium szerint Oroszország Európa megfélemlítésére törekszik, az ukrán főváros elleni támadásokról szóló orosz bejelentések ezt a célt szolgálják. Lengyelország ennek ellenére nem változtat Ukrajnának nyújtott támogatásán, a kijevi nagykövetség működése sem érintett.

Ismeretlen lövedék talált el egy tartályhajót a Hormuzi-szorosban, a legénység nem sebesült meg; a támadás hátteréről, a hajó állapotáról és a felelősségéről egyelőre nincs információ. A támadás csütörtökön történt, a kőolaj ára emelkedett, legalábbis Európában.

A brit miniszterelnök szerint a Brexit több kárt okozott Nagy-Britanniának, mint amennyi hasznot hozott, és az Európai Unióba való visszatérés is megvizsgálandó a jövőbeli brit–EU kapcsolatok felülvizsgálata során. A miniszterelnök nyitott a jövőbeli kapcsolatok felülvizsgálatára, és a Munkáspárt vezetője is támogatja a lehetőségek felmérését.

Az Egyesült Államok küldöttei, Steve Witkoff és Jared Kushner a hétvégén Moszkvában és Kijevben tárgyaltak a háború lezárására kidolgozott amerikai béketerv bemutatásával. Az Egyesült Államok háromoldalú tárgyalásokat kezdeményezett Ukrajnával és Oroszországgal a háború lezárása érdekében, miután Donald Trump telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, aki minél előbb béketárgyalások útján akarja lezárni a konfliktust, de a tárgyalások megkezdéséhez feltétlenül szükséges, hogy ne vádolják Oroszországot tárgyalás-elkerüléssel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna nem hajolhat meg Oroszország előtt.