Egy egészen más Mohács - kép ( A Mohácsi csata 500 . évfordulója ) - 2026 . szeptember 3 ., csütörtök

SR 3szek.roKultúra

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. A „mohácsi vészként” is emlegetett eseményt korábban leginkább egy szemtanú, Brodarics István pécsi prépost, szerémi püspök, a Magyar Királyság kancellárja (később pécsi, majd váci püspök) Historia verissima című krónikájából ismertük. Az 500. évforduló közeledtével közel nyolcvan történész, régész, antropológus, geográfus és archeometriai szakember, Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével, a Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet című program keretében végezett kutatást, az eredményeket több mint tucatnyi kötetben és számos tanulmányban közölték, s ezek lényeges szemléletváltást hoztak magukkal. Így kezd összeállni egy egészen más Mohács-kép, amely több ponton lényegesen eltér attól, amit akár még néhány évtizede is általánosan tanítottak. Mai Történelmünk rovatunkban ezekre az eltérésekre igyekszünk rávilágítani.

HT Hír TVKultúra

Ötszáz év telt el a magyar történelem egyik legismertebb és legsúlyosabb csatája óta.

ÚC Újszó.com (Felvidék)Kultúra

5 tévhit a mohácsi csatáról Veres István 2026. 08. 31., h - 11:40 500 éve zajlott a Mohácsi csata, de máig rengeteg tévhit kering róla, amelyek a köztudatba is beépültek. Lássuk, melyek ezek, és hogyan érdemes őket árnyalni. 1. Szapolyai János elkésett Mohácsról Az egyik legismertebb történet szerint Szapolyai János szándékosan késett el a csatáról, mert meg akarta várni a királyi sereg vereségét. A valóság ennél összetettebb. Szapolyai serege valóban nem érkezett meg Mohácsra, de nem egyszerűen arról volt szó, hogy „elkésve” érkezett. A csapatok mozgását a hatalmas távolságok, a folyók és a korabeli kommunikáció lassúsága is nehezítette. Szapolyai felelőssége természetesen vitatható, de mivel nem sokkal később Habsburg Ferdinándot is magyar királlyá koronázták, a csata kimenetelét utólag mindkét király környezete igyekezett a saját szájíze szerint magyarázni, esetenként felelősként beállítva a másikat. 2. A magyar sereg csak egy maroknyi emberből állt Valójában a magyar–keresztény sereg nagyjából 25–27 ezer főből állhatott, míg az oszmán haderő létszámát körülbelül 60–80 ezerre becsülik. A magyar hadsereg tehát jelentős erőt képviselt, és a csata elején támadása komoly sikereket is elért. A döntő probléma az volt, hogy az oszmán hadsereg jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezett, és tüzérsége felfogta a magyar támadást. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szulejmán birodalma a korábbi évtizedekben egyre nőtt és erősödött, vagyis a világ egyik legütőképesebb hódító hadseregének

N NepszavaKultúra

Mohács-ismeretünk megváltozott, s mind erősebb az a vélemény, hogy nem a magyarság széthúzása és magára maradása, hanem a törökök óriási túlereje okozta az 1526-os csatavesztést. Ez derült ki a hétvégi 500 éves megemlékezés vendégeinek szavaiból. Meg az, hogy a konteók is tovább élnek.

AH atv.huKultúra

Az atv.hu-nak Szalay-Berzeviczy Attila készített exkluzív fotókat a Sátorhelyen megrendezett látványos mohácsi csatajelenetről.

AH atv.huKultúra

A Mladá Fronta Dnes című cseh napilap a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából jegyzeteket tett közzé szombaton, amelyben azt írták, hogy a magyarok soha nem adják meg magukat, kitartásuk a nehéz időkben a mai kor számára is példa lehet.

T TelexKultúra

A város főterére várták a tömeget a mohácsi csata 500. évfordulóján, de a harci jelenetek vitték el a show-t. „Kicsit mintha nyári busójárás lenne, csak ez nem annyira a miénk” – mondta egy helyi, de úgy tűnt, lenne igény a mohácsi csata rendszeres felelevenítésére.

MH ma.huKultúra

A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el.

I IndexKülföld

Az 500. évforduló kapcsán kiemelte, Mohács nem csak a nemzeti megrendülés jelképe.

HE hu.euronews.comKultúra

A Mohácson tartott állami megemlékezésen a magyarok összefogásának fontosságát hangsúlyozták. #EuropeNews

P PénzcentrumKultúra

A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a mai kvíz a Mohács történetéhez kapcsolódó fontos eseményeket, személyeket és összefüggéseket veszi sorra.

HT Hír TVKultúra

A mohácsi csata 500. évfordulóján mondott beszédet a miniszterelnök.

IB Infostart - BelföldKülföld

Mohács nemcsak a veszteség, a nemzeti megrendülés és a széthullás jelképe, hanem a bátorságé, az önfeláldozásé és a helytállásé is – mondta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szombaton a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen rendezett katonai tiszteletadáson.

KR Kronika.ro (Erdély)Kultúra

Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.

444 444Kultúra

A mohácsi csata 500. évfordulóján a miniszterelnök a magyar nemzet talpra állásáról és összefogásáról beszélt, Baka András köztársasági elnök, Bóka János és Forsthoffer Ágnes pedig közösségi oldalán emlékezett meg az 1526-os vereségről és áldozatairól.

MS Ma7.sk (Felvidék)Kultúra

Mi vezetett Mohácshoz? Elkerülhető lett volna a katasztrófába torkolló csatavesztés? Milyen mítoszok rakódtak az utókor emlékezetében a kereken ötszáz éve zajlott csatára, és hogyan árnyalják a képet a legújabb történettudományi kutatások? Varga Szabolcs történészt, a téma elismert kutatóját kérdeztük.

FM felvidek.maKultúra

A magyarok soha nem adják meg magukat, kitartásuk a nehéz időkben a mai kor számára is példa lehet - állapította meg a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap szombaton a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából közölt jegyzetében. A mohácsi csata II. Lajos cseh és magyar király halála miatt sorsdöntő

M MandinerKultúra

Ötszáz év távlatából is megrendítő a mohácsi csata emléke, ugyanakkor a magyarok hálával emlékezhetnek azokra, akik életüket áldozták a csatatéren – mondta Kövér László a bátai megemlékezésen, amelyet az 1526-os országgyűlés 500. évfordulója alkalmából tartottak.

N NepszavaKultúra

A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, emlékezzenek és legyenek büszkék arra, hogy 500 évvel a mohácsi csata után együtt, magyarul, Magyarországon lehetnek.

AH atv.huKultúra

A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el.

H HVGKultúra

A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el.

I infostartKultúra

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak az ünnepi rendezvények és családi programok.

I IndexKultúra

Egyetlen mondat összegezte a közelgő tragédiát, 500 év után végre megtudtuk a vereség valódi okait.

P PortfolioKultúra

1526-ban az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom, élén a fiatal és ambiciózus I. Szulejmán szultánnal, ismét Magyarország ellen indult. A stratégiai helyzet különösen kedvezett az oszmán előretörésnek, a Jagelló-kori Magyar Királyság déli védelmi rendszere az előző évtizedekben megrendült, 1521-ben pedig elesett Nándorfehérvár is, ami megnyitotta az utat a szultáni fősereg előtt az ország belseje felé. A királyság eközben súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, komolyabb európai segítségre pedig a cognaci liga és V. Károly háborúi miatt nem számíthatott. A végvárak időnyerő szerepe nélkül a magyar királyi fősereg hiányos létszámmal és késve érkező támogatással kényszerült harcba szállni, immár Magyarország területén belül. Mohács önmagában még nem jelentette az ország végét, következményei azonban korszakhatárrá tették. A kettős királyválasztás előbb két részre szakította a politikai hatalmat, Buda 1541-es oszmán megszállása pedig három részre osztotta az országot. Ez másfél évszázados hódoltságot, Habsburg-uralmat és oszmán függést hozott. Az önálló középkori Magyar Királyság nem Mohács napján szűnt meg, de Mohács után másfél évtizeddel már nem létezett korábbi formájában, és abban többé nem is állt helyre. Cikksorozatunk negyedik, záró része a mohácsi csata körülményeit, lefolyását és következményeit mutatja be.

N NepszavaKultúra

Magyarország, a magyar állam, a magyar nép egyik legfontosabb történelmi fordulópontja a mohácsi csata, amelynek idén augusztus 29-én van az 500. évfordulója. A tragikus történelmi esemény körülményeit ötrészes interjúsorozattal idézzük fel. Ezúttal a közvetlen előzményekről és magáról az ütközetről esik szó. Harmadik rész.

FH femina.huKultúra

1526. augusztus 29-én zajlott a mohácsi csata, melynek során a mintegy 24 ezer fős magyar haderő több mint háromnegyede veszett oda körülbelül 60 ezer főnyi oszmán túlerővel szemben. A tragikus vereség következtében meghalt II. Lajos magyar király, öt püspök és az esztergomi érsek is, ami Magyarország sorsának megpecsételését eredményezte.

AH atv.huKultúra

Döbbenet, milyen ítéletidő volt 500 éve a mohácsi csata előtt.

KM Kárpátalja.ma (Kárpátalja)Kultúra

Félezer éve pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. The post Több is veszett Mohácsnál – 500 éve történt a mohácsi csata appeared first on Kárpátalja.ma .

Q QbitKultúra

Ma 500 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet. Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok? Hibázott Tomori, vagy zseniális volt a haditerve? Elárulták-e a királyt? B. Szabó János történész, a mohácsi csata egyik legelismertebb hazai szakértője a Csatazaj podcastben.

TE Transtelex (Erdély)Kultúra

Üres kincstár, széthúzó nemesség, tétova király és elkésett mozgósítás: a mohácsi csatavesztés nem sorscsapás volt, hanem a politikai vezetés csődje az oszmán túlerővel szemben.

O origoKülföld

Így zajlott a csata, ami óriási változásokat hozott.

H 24.huKultúra

A mohácsi csata történelmünk jelentős fordulópontja. A hősi halottak magas aránya kemény helytállásról árulkodik, és kevesen tudják, hogy az „első kört” mi nyertük. The post Sorsdöntő ütközetbe indultak a magyarok – ma 500 éve vívták a mohácsi csatát first appeared on 24.hu .

T TelexEgyéb

Szapolyai direkt nem ért oda, hátba szúrtak minket a franciák, Tomori elrontotta, túl sokat vitatkoztak a nemesek – történészekkel beszéltük át az 500 évvel ezelőtti ütközet legnagyobb félreértéseit és valódi üzenetét.

T TelexKultúra

Miért tanulunk a mai napig hülyeségeket a mohácsi csatáról? Történészekkel beszéltük át az 500 évvel ezelőtti ütközet valódi körülményeit, és hogy miért terjedhetett el a magyar emlékezetben ennyi súlyos tévedés a csatáról.

PV PannonRtv (Vajdaság)Kultúra

500 éve történt a mohácsi csata Régió Orosz Ildikó 2026. 08. 29., szo - 07:00 1526. augusztus 29-én sorsfordító vereséget szenvedett a magyar hadsereg.

M MandinerKultúra

A mohácsi csata nem pusztán egy elvesztett ütközet volt.

MN Magyar NemzetKülföld

A Mohácstól délre fekvő síkságon lezajlott véres összecsapás a késő középkor legnagyobb csatája volt.

MR Maszol.ro (Erdély)Külföld

Szombaton lesz 500 éve annak, hogy a mohácsi csatában az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom serege döntő vereséget mért a II. Lajos magyar király vezette magyar hadseregre.