Belföld

2035-re 40 ezerre nő a veszélyes fák száma Budapesten

A Fővárosi Önkormányzat évente csak kétezer fát tud veszélymentesíteni, miközben jelenleg tizenegy ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon; a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az árvizek, és hiányosságok vannak a zöldfelületek kezeléséhez szükséges források terén. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a fáknak félelemre van okuk, mert nincs elég forrás a kezelésükre.

kép: HVG

2 forrás 2 cikk 2026-08-17 10:00 — 2026-08-17 12:41

A Fővárosi Önkormányzat évente csak kétezer fát tud veszélymentesíteni, miközben jelenleg tizenegy ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon; a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az árvizek, és hiányosságok vannak a zöldfelületek kezeléséhez szükséges források terén. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a fáknak félelemre van okuk, mert nincs elég forrás a kezelésükre.

2 forrás · 2 cikk · 3 óra
  1. legfrissebb08.1712:41
    H HVGBelföld
    2035-re 40 ezerre nő a veszélyes fák száma Budapesten

    A klímaváltozás és az elöregedés miatt olyan állapotba kerülnek, hogy félő, a fejünkre szakadnak. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint megközelítőleg sincs elég forrás a kezelésükre.

  2. elsőként számolt be08.1710:00
    P PortfolioBelföld
    2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

    A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.