Az Európai Unióban egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt a kutatás-fejlesztésre elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege, Magyarországon pedig nominális javulás figyelhető meg. A magyar K+F finanszírozás szerkezete azonban jelentősen átalakult: az egyetemi alapokból finanszírozott K+F aránya 2010-es 30 százalék körüli szintről 2025-re 0,2 százalékra csökkent.
- legfrissebb08.0911:00
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll
Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.
- elsőként számolt be08.0811:15
Nem sokat költött az Orbán - kormány kutatás - fejlesztésre
2025-ben az uniós kormányok 130 200 millió eurót különítettek el költségvetésükben kutatás-fejlesztésre (GBARD), ami a GDP 0,69 százalékának felel meg. Ez 2,4 százalékos növekedést jelent a 2024-es adathoz (127 144 millió euró) képest, és 60,5 százalékos emelkedést a 2015-ös értékhez (81 138 millió euró) viszonyítva.
