Egy politikus mandátum lejáratának közelében új pozíciót vállalt, ami felveti a közérdek és a magánérdek közötti összeférhetetlenséget. A forgóajtó jelenség, amikor egy politikai döntéshozó a mandátuma végén átigazol a szektor másik oldalára, nem feltétlenül törvénytelen, bár nyugaton szigorúbb szabályok vonatkoznak rá.
- legfrissebb07.2306:00
Masszívan korrupt, de legális; jóérzésű ember ilyenbe nem megy bele, a nemzetbiztonsági tudása előny – szakértőket kérdeztünk Szijjártó BYD-hez való igazolásáról
Forrásaink szerint nem a hála áll a Szijjártónak kínált állás mögött, a forgóajtó jelenség pedig a világon mindenütt működik – igaz, tőlünk nyugatabbra vannak szabályai. The post Masszívan korrupt, de legális; jóérzésű ember ilyenbe nem megy bele, a nemzetbiztonsági tudása előny – szakértőket kérdeztünk Szijjártó BYD-hez való igazolásáról first appeared on 24.hu .
- elsőként számolt be07.2219:01
A forgóajtó-probléma
A forgóajtó-probléma Kulcsár Péter 2026. 07. 22., sze - 19:01 Egy pillanatra még álljunk meg annál a kérdésnél, hogy a forgóajtókkal kapcsolatban mi a demokratikus elvi probléma. Mi is az a forgóajtó!? Így hívják az angolszász politikatudományban azt a jelenséget, amikor egy politikai döntéshozó a mandátuma végén leigazol a túloldalra. Ez azt jelenti, hogy például amikor egy európai biztosból hirtelen banki felügyelőbizottsági tag, vezető lobbista vagy céges board-tag lett, az bizony gondot jelentett. Miért? Mert ha a mandátum lejártának másnapján vált állást, az felveti eleve, hogy a mandátuma vége felé, egy nem elhanyagolható részében akár, már előre teljesített szolgálatokat a leendő alkalmazójának, egy cégcsoportnak. Úgy is mondhatjuk, hogy magánérdeket képviselt, és nem közérdeket. Miközben fontos az átjárás a közigazgatás és az üzleti szféra között, a magas pozícióknak ára van. Részben éppen az, hogy összeférhetetlenséget iratnak alá most már a legtöbb helyen és országban a vezetői posztokon a vállalatoknál is, tehát például a munkaviszony megszűnése után sem lehet a versenytárshoz azonnal átigazolnia valakinek. Ezért is kap akkora fizetést, amekkorát, hogy ezt a kényszerhűséget is megvegyék. Ez működik a politikában is a fejlett vidékeken. Mostanra ezt úgy hívják, hogy a lehűlés időszaka. Ez az a kötelező fél év vagy egy év, amely során bizonyos magasabb közpolitikai székekből felállva még nem lehet átigazolni. Ezt vezették be az európai biztosok esetében is. Nyilván
